Súlyos évek szublimálása
| A két vasgömb között a vasrudat, |
| azt a két hordónagy acélgolyóbist, |
| azt a ne is kérdezd már hány kilót |
| sőt forgatni pörgettyűként: |
| ehhez hasonló volt a föladat. |
| Agyamnak is, szivemnek is – |
|
| Hogy ne hagyjuk el a képes beszédet. |
|
| Együttesünkből egyedül maradván |
| így próbáltam a régi végeznivalót, amíglen |
| észlelnem kellett véglegesen, s kőporos |
| arcomat, megeredt orrom vérét törölve, lám |
| s milyen istenhátamögötti helyen én! – közülük! |
| miközben kibotorkáltam a színről, |
| csak szájszögletből küldve hátra bókolást |
| a részvevő – résztvevő? – nevetésnek. |
|
|
|