Dugovicsok
| Nem érdekelnek, csak az öregek: |
| a csatárlánc a tunya had előtt; |
| az ellenséggel összegomolyultak, ők, |
| a kényszer-hősök, veszni kérkedők; |
|
| az elesők, fetrengők, már csak ők, |
| a tébolyultan küzdők vonzanak, |
| kik – védeni bár semmi nem maradt – |
|
| Itt pusztulnak köröttem. Ki s milyen parancsot |
| vert belétek, belénk, belém is, társaim, |
| hogy – kivül király s Isten gondjain – |
|
| álljuk tetvesen s csont-bőr is a harcot, |
| várva a kontyost, legyen ok, s ne holmi, |
| egy jó bömböléssel a mélybe hullni! |
|
|
|