Igényes hóhér

Ifjúkoromban a halál is ifju volt. Torokgyík, vérbaj, ragályok, praecox dementiák:   kockázat kora volt az ifjuság – S a háborúk! Akkor az is csak ifjakat tarolt. Az öregek: Hova is lettek? Valahol láthatatlanul   rend-tudva tüntek el: jó, ha jött gyász-üzenet. S most ők tolongnak, most ők küzdenek.   Rikong, ki győzi s rikácsol, ki hull.   Oh forradalmi ifjúság! Tüzet   – körülményesen – szivarra szítok. Szent szó-fáklyák!? Szójáték. Rímbe tört szitok.   Oh, csapdátok, Dugonics-fiuk! Jeanne d’Arc szivű szüzek!   Válogató halál! Megvallod egyszer, mily ügyet   védve kellett, mily nyomorú titok   parancsára kardodba bukniok?   Sürgetve – hévvel! – földi vesztüket!