Ninivében

Nem. Ingerült se lettem. Ha parasztok ejtenek ilyet, vagy prolik, az fölbosszant. De hogy kandidátus mondta ki – élcül – azt, hogy „s mi baj, ha ötödrangú nyelvek népe fogy?” „Végül is nem lesz üldözött!” „Se ír, se kurd, se baszk, se…” Azt hiszed, nem kapcsolom, micsoda ócska téma ez már s hogy hova kerül amúgy se változatos művem e nem up to date falovon? Nem is azért némultam el, mert kifogyott az érvem, s mert szemmel jelt adott („beteg vagy!”) feleségem; hanem, hogy támad-e egy kis csönd e szó körött, afféle baljós holdudvar, hogy üldözött. De gomolyult tovább az őrület; csak éppen bomba, lobogó város, pernye és üszök helyett édes Camel-füst fellegében. Nyeltem is jóslatom, bús agg Jónás, Ninivében.