Ne legyen gondunk jóban is a rossz
| Ivott, ivott a rokkant szöllőpásztor, |
| s kérdésemre, nem lesz-e másnapos, |
| ezt betűztem ki ráncos mosolyából: |
| „Reszkető kézbe kell csak a pohár bor!” |
| „Szent János áldásként vigasz a mámor!” |
| „Ne legyen gondunk jóban is a rossz.” |
|
| a rángó ostorok – darvak helyett – a vadlibák! |
| nyár-kiüzés égi karikás-hangjai! |
|
| S a szájhoz vett végső pohár fölött |
| pillantás, a vén Vörösmartyé, |
| a „tündértáj”, az ifjuság felé! |
|
|
|