Sistergő rózsa
| kinyúlva vissza a nyárnak hódol, |
|
| Jeges rajukkal hogy be ne lepnék, |
| űzné a fehér darazsat, lepkét: |
| Úgy pusztul – szinte sistereg. |
|
| Na és te? És te? Küld fagyos eszmét |
| nyári szivünkre zúzós öregség. |
| Pillog a szív – nincs tél, ami |
|
| …Hull, hull a hó s fog hullni csak eztán. |
| Fejet dug, fart vet a nyáj a pusztán. |
| S pásztora? láttad utazó: |
| gyúrta síremléknek a hó!… |
|
|
|