Fémjelző idő
| Pénzen császárfőt, midőn már kopottan |
| s kőarcot, mit porlasztó Nap s zúzó Fagy |
| láttam máson is a Perc meg a Korszak |
|
kemény fog- s kéznyomait. |
|
| S dalokból is! – mennyi szépség, erősség |
| (s igazság így!) – ha hozzányúl az ember |
| úgy vers a vers, ha már neve-nincs száll föl |
|
s hull, mint közkincs eső. |
|
| Eltünt a bölény, de az ősi barlang |
| kiált, idáig, tollamig, te is csapd |
| Küzd a vár és küzd az oltár, amig csak |
|
| Beszélj öreg arc tükrömben. Csatázz csak |
| fogdosott, mocskolt szív, tán fölemel még, |
| bámul a földnép s bán – hogy összetörték – |
|
aranyon Arcot (és Nyomot). |
|
|
|