Corba magában
|
Mottó: „Mosolyodék azért Sára magában, mondván: Minek utána megvénhedtem, mimódon adnám magamat testi gyönyörűségekre?… De mondá az Úr: Nem mondasz igazat, mert mosolyogtál.”
Mózes Könyve 18. 11. 15.
|
| Mivelhogy bezárulhat ott alant, |
| mivelhogy becsukódhat rajtam az a száj, |
| mellyel kit is táplálok én: |
|
| Mielőtt bezárulna rajtam ott alant, |
| mellyel egy kis jövőt ehetnék, |
| az emberevő száj, amellyel |
| táplálnom kell a halhatatlant |
| (Szörnyet? Megváltót?), de amellyel |
| kaptam magam is egy-egy korty jövendőt: |
| futni szeretnék, kebleimmel, |
| elmenekülni, combjaimmal, |
| mint hajdan jégverés elől, tűzvész elől |
| csibéimmel, gyermekeimmel. |
| Veszély kígyó hangja mögöttem. |
|
| ha másban nem, a lerogyásban, |
| föltámadástalant, de mégis |
| Mindenem ebben a batyuban. |
|
|
|
|