Túl a folyón

Rég nem táncolnak: rég nem döngülik
toporzékolva földjüket: övék! övék! övék!
Nem pörgetnek rég körbe leányt, hogy: teret! teret!
Ki látta bár hetykén billegetett
 
ujjuk bögyét?
Besüppedt földobált öklükig.
Tört hajóhaddal habok ha dülöngnek,
temetőik dőlt fejfákkal dühöngnek:
ránganak üdvtelenül tovább odalent –
ki tudja már, a nóta mire ment?
A többi meg, a satnya maradék,
a bibliaian isten-űzte nép – ?
Szétszóratott.
Szétszóratott. Szaglászik őgyelegve
a főtéren utolsó két öregje.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]