Lemaradt sebesült emlékezése
Befogadott; megértett mindent. |
Noha más nyelvűek is voltunk, |
s szótárunk előbb a mutogatás, |
majd a mosoly, a fanyar, a szájszögleti, |
vagyis már mindent értő és tudó. |
Megtisztálkodott, fél törülközőjét |
szárazon hagyva. Lefeküdt, |
szerényen, felére az ágynak. |
Lecsavarta a lámpát s szótlanul, csak |
a némák szó-jeleivel, vagyis csak |
szívhez szólóan, a magányról és |
(megcsókolva egy kis fénykép üvegjét) |
arról, hogy nincs remény: |
amije volt még, megfelezte. |
Jövőtől, múlttól soha távolabb, |
élőhöz soha közelebb; akár én; |
akár búvóhelyén mind a páros állat. |
|
|