Tor, pinceszeren

Fülünkben a De profundis még.
(Vagyunk együtt temetni ismét.)
Brum-brummal bele csárdás hangzik.
Ülnek a völgyben „bandás” lagzit.
Vonó, mely forgat, síp, mely ugrat,
magyaráz talpon át egy multat.
Sámán-dobok, rángatott láncok
tanácsolnak, idáig, táncot.
Házasító dal, síri ének,
egy ütemre döng itt a vénnek.
Nászi dön-dön, temető tam-tam,
nem a szó oktat rég! – a dallam.
Bukó napfény fölemelt borban.
(Mikor ittam halotti torban?)
Nógathatják, nem beszélhetnék,
hallgat hosszat a ritka vendég.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]