Partizán
|
„Szólj rá a kezedre. Mit irja még
mindig dátumul a tavalyi évet?”
|
Jobb kezemben még benn a hűség. |
|
Elismerésem így is, neked, jobb kezem. |
|
és kiki a győzteshez áll: |
te, konok, hullák és romok felett, |
nem írsz alá hódoló levelet – |
|
a ledőlt, lemult évet vallod házadul – |
|
Mult – mult! Mitől mult, mondd – kitől, |
|
Őrült, ki nem ezt mondja itt: |
|
| Vén bajtárs, itt asztalomon, |
| Le-lemosolyogtunk ugyan sokszor egy kicsit, |
| de csak téged küldtünk a tűzbe, |
| harc-nyeréshez, ha veszni volt a tét. |
|
| végül mi is, rabszíjra fűzve, |
|
| hogy elhurcolnak, janicsárnak: |
|
| tébolyult, eleve te tudtad, |
| vállalni embermód csatánkat – |
|
| Ha elvesztjük is a háborunkat. |
|
|
|