Távozó hattyúk

Hó hull. Az állatkerti művi tóban – szegélye már jeges – vasfekete víztükrön úszik etikett-tudóan öt hattyú udvarhölgyi menete. Egy sem udvarhölgy! Mind külön királyné!   Csak amelyik a jégre kitipeg, lesz lábafájós mosóné, szakácsné – Kihajtja mind az alkonyi hideg. Hattyúk, gyalogló hattyúk, s oh az ének,   a búcsúdal a tág mennybolton át! Ólba totyogók, jó szívvel vegyétek kedveseinknek, mind-mind a régi szépnek szánt emlék-áldozat gyanánt e szerény kukorica-adományt.