Érinthetetlen

Mert ráncosodik konokul, akár a régi véneken – nem kell, vigyétek a kezem. S mert a homlok is ráncosul s a száj körül is az a görbe, mit rég falunk vén papja hordott, hát száj s homlok is odalökve neked, halál. Csináld a dolgod. Akként, ahogy ránk mondatott. Hogy magam én, még konokabban, még beljebb húzódva magamban, megmaradjak, ami vagyok, érinthetetlen, halhatatlan.