Esőben, utcán, uttalan

S egyszerre csak

otthon éreztem magamat.

Ifjú anyám gyors lépte kopogott.

Fiatal nő

sietett rengő

szoknyában mellettem s máris előttem

hordva emelt fején – nem kalapot –

teli vékát a belvárosi járdán

és messze az időkben.

Nem követhettelek, elvarázsolt Királylány!