Uj részegesek
| Fekszem. Mi voltam? Egy szürrealista |
| mozdonyok száguldoztak össze-vissza, |
|
| épp elkerülve – vagy el se kerülve – |
| az összeütközést, a végzetest. |
| De lám minden tompulni kezd |
| egy „végre-végre!” vízmélybe merülve. |
|
| Hat már a mámor, mit e kor |
| helyett mohóbban, mint a részeg |
|
| – halál s szerelem ős-kínjai ellen – |
| tőletek sürget – gyerünk, sebesebben! – |
| hű csapláraink, gyógyszerészek! |
|
|
|