Elvadult szeretet
végén, mint vadmadár-karom, |
mint rabló, vad gyökér nyomul |
|
szopja meg így, hogy télen át |
hóban is ő legyen, csak ő |
|
kuporog, szürcsölve meleg |
|
agyammal minden helyzetet, |
|
szivedhez s mint a pók, ha fog, |
|
a szipoly-éhen, mely beléd |
|
Mint a pelikán-anya, tudj |
|
mentem, hisz kettőnk pénze lett |
a jövendőm – mondom, noha |
|
önzésbe hull végül a vágy? |
Ily szörnyként fal s öl, ha szeret |
|
költ még ellened (s ellenem) |
|
Vérem, husom vagy. Borzalom: |
|
ha fölkelsz és továbbsietsz, |
szived bár végső birtokom |
|
ellened (s ellenem), csak ez: |
|
|
|