Repülő kövek alatt

Szörnyű volt, szinte hánytató az a két szét nem válható, az a két egybeforrt, az a két sziámi-iker kutya, az a két legkeservesebb kötelék-fogta borzas eb, ahogy nem ugatva, ahogy a rettenetes húskapocs kétségbeesett foglyaképp lebukva, talpra állva még, egymást mardosva már, szaladt a repülő kövek alatt a tanya felől, nyíva, hogy: „őrültek, farizeusok!”