Kacsák a tavon
Október. Sárga nádba vág
a hullám taraja.
Oszlik párokra a kacsák
nyári nagy csapata.
Kar-karba szinte egy tojó,
egy gácsér; ha szakad,
ha viharzik, a csapkodó
vizen így ringanak.
Mint tánc után, ha a terem
víg népe körbe jár –
Most fonódik a szerelem,
most, hogy oda a nyár:
– Háp? Háp? – Háp! Háp! Háp!! – Bölcs szivük
most lobog és dagad,
hogy sár és hó lesz mindenütt
s a tó-éden befagy.
[
Digitális Irodalmi Akadémia
]