Kacsák a tavon

Október. Sárga nádba vág
 
a hullám taraja.
Oszlik párokra a kacsák
 
nyári nagy csapata.
Kar-karba szinte egy tojó,
 
egy gácsér; ha szakad,
ha viharzik, a csapkodó
 
vizen így ringanak.
Mint tánc után, ha a terem
 
víg népe körbe jár –
Most fonódik a szerelem,
 
most, hogy oda a nyár:
– Háp? Háp? – Háp! Háp! Háp!! – Bölcs szivük
 
most lobog és dagad,
hogy sár és hó lesz mindenütt
 
s a tó-éden befagy.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]