Képeslapok

 

1

Feledni a vad nyári hajszát,
 
mint jobb időket élt hölgy,
kezdi magányos passzianszát,
 
a vén tölgy…
 

2

 
Mosolygok a serényen
 
hulló levélen.
Tavasszal sem volt ily tevékeny,
nyáron sem volt ily munka-lázban
a természet, mint most a – pusztulásban!
 

3

Mily lankatag
süt már a nap.
A fák
minden levált
kis levelén
egy lobbanatnyi fény
szalad
alá
mintha mind csak őt fosztaná
az egyre szomorúbb
tüzkoszorút!
 

4

Összehordtam az égetnivaló halott gyomot.
Helyükön itt-amott
pici nyomot
leltem, még ősz-előttit.
Cipőid
hagyták. Szivemben
hatalmasabban, győztesebben
idéztek föl egy korszakot, egy boldogot,
mint szimfóniák s márványoszlopok!
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]