Bordal
Laforgue szellemének!
|
Ők meghaltak, én itt vagyok. |
|
Ők porladnak, én vigadok, |
mert – egyre még nyerésben: élek, élek! |
|
Nálam mindkettő kevesebb, |
’sz egyikkel sem cserélek! |
|
|
Ide hát, öröm, félre, bú! |
a Kincs, a legtöbb, és a Jó, a legfőbb!… |
|
Mert senki nálam gazdagabb, |
|
se jobb, se halhatatlanabb! |
Csak a kukac, mely elkölt!… |
|
|
|