Hála
| Rőt-kék őszvég. Mégis végbe ment hát! |
| Bent a termés. A nagy víz körül |
| puttonyvivőktől hangos a hegyhát. |
| Félt a szív. Most – mint az ég – derül. |
|
| Őrzi tükre békéjét a fényben |
| – nagyságával oly megnyugtató – |
| s hegyet, hajót, horgászt hálaképpen |
| mindent megkettőz a néma tó. |
|
|
|