Don Juan megtérése

És amidőn elkezdtem haldokolni és föltéptem az inget mellemen s vénen is anyámszülte meztelen hányódtam (pfuj!) s nem tudtam csak habogni, mert szem vakult, fog lazult s hullt s a fülben siketedés tenger-moraja kélt s szivemet is – még egy kis melegért – kitakartam s végleg megszégyenültem: ki volt velem? S ki lesz? Hisz mind nagyobb csak kiszolgáltatottságunk a hiu vigasznak, hogy van menekvés… (a szerelem!) – Igaz asszonyunk most választódik ki; az, ki oly türelemmel mossa le szennyünk, mint az az első, kitől megszülettünk!