Bánat tavasszal

Szép szeme csupa tüske, könnyezik, de pillog s könnyet egyet sem ereszt el. S kivág minden második tengerit, ahogy kapál a szomszédbeli Eszter. Szellők, fények hasztalan kérlelik. Nincs isten megtudni, kire neheztel. S a nap – egy darab élet! – eltelik s ő jár, csak jár, csak hajlong a kereszttel.