Zrínyi, a költő
| Nagy asztalán cirádás kicsi könyvek: |
| eszméből lett lakóik ki-kijönnek; |
| mint sziklákon száritkozó szirének, |
| nyüzsögnek a kis Cid-ek és Chiméne-ek, |
|
| ha csitul a gond… Félévente hozta |
| Bécsig komisszár, Bécsből hadi posta. |
| Ha csitul a gond s szebbre vágy az elme, |
| övék a tér… a néhány röpke percre, |
|
| ha a két végvár közt épp nem jajongnak, |
| a sebesültek, a karóba-vontak |
| s a bomló hullák bűzét odaátra |
| csapja a szél, a toportyán pogányra – |
|
| s hősöket láthat, hadakat teremthet, |
| kezében tollal diadalt szerezhet |
| nézve mereven a Mura vizére |
| a magyarok seregtelen vezére! |
|
|
|