|
J. Supervielle-nek, hálásan
| Súlyosabb egyre, minden egy |
| a Föld, Földünk, de vinni kell, |
|
| Mert mi hordozzuk, mert mienk, |
| és csak addig lesz Föld, amíg |
|
| Súlyosabb egyre; láb inog, |
| mert mi meg egyre ritkulunk |
|
| Nehezül a Föld: egyre több |
| a kín; de ő, ő büntelen – |
|
| Tartani kell, bár könny s kudarc |
|
| De vinni kell, haladni, bár |
| mert ha belebuksz: belehalsz, |
|
|