Poharaim1

Bort inni nem, de töltögetni,
 
az jól esett.
Hallom ma is: üres a korsó!
 
Fuss le, gyerek.
Átcsikordult a csap kezemben.
 
Megszúrt koca:
bukta a hűs mélyben levét a
 
hegy oldala.
Kőasztal; holdfény; öreg öklök-fogta
 
pohár – s ahogy
szitok s nevetés, biboran, s az ének
 
belebugyog!
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]