Mennyi ég! Mennyi kék! Zöld! Mennyi |
Balaton, tavasz, hegyorom! |
Alig tudom magamba szedni. |
S egyszerre – sok nagyon! |
|
Szeretném – azért, hogy te is nézd – |
Magányba zár, fojt, fáj a szépség, |
ha nem együtt látom veled. |
|
Nem érzed, amit én – ez is fáj; |
semmi se jó már nélküled. |
Szeretném a szivembe tenni |
|
Mennyi szín! Nem tudok betelni. |
Mekkora távlat! Mennyi fény! |
Szeretném, szeretném, ha lennél |
|
|