Lábnyomok
| A kétnapos hóban jól láthatók |
| Itt jött a férfi, széles és nehéz |
| léptekkel, akár az elrendelés. |
| És szembe – könnyedén, szaladva tán – |
| Itt találkoztak. Aztán – hol a nyom? |
| A völgy felé, a hó-fuvatokon |
|
csak az a súlyos férfi-láb |
| a mély havat mélyebbre törve még. |
|
| tartó boldogság kapta volna ölbe! |
|
|
|