Épül a házam…
Épül a házam, nem is ház ez, |
ha elkészül is, csak ház-váz lesz: |
négy ágfára zsupp nád szegezve, |
három lépés hosszba-keresztbe. |
|
Cella lesz, de szabad, magányos, |
tapasztva szöllőm oldalához, |
ha berakom majd a szöllőt is. |
Addig csak tíz gyümölcsfát őriz. |
|
Cella lesz s én a remetéje, |
költözvén a táj tetejébe. |
Életemet fogolyként töltöm. |
A nap s a hold lesz börtönőröm! |
|
Erős ház lesz, hisz terve is már |
véd és emel, melegít s táplál – |
– – – – – – – – – a remetét |
a tanítvány fa-csemeték – – |
|
|
|