A békeszerzőkhöz
Egy én is lám a sorból, abból |
az élő láncból, melyen át, |
mint rég a kínai falaktól |
hun katonák –: egy nép kiált |
a jövő felé tán utolszor! |
Egy vagyok az eleven sorból, |
melyeken át egy elfeledt, |
s küldi halott örsök szavát |
feléd, ha meghallod, világ, |
|
Megmondtam s most, hogy tovább? |
|
|
|