Napló
Apám, anyám, nagyapám, nagyanyám, |
kétkezi dolgozó volt minden ősöm. |
Azért rokonom, lelki ismerősöm, |
aki csak fárad műhelyben, tanyán. |
Ezért nézett s néz ma is rám talán |
gyanakodva, ki más légkört szívott. |
|
Csak azt kérem, jogán e fordított |
nemességnek, hogy vívni – bármi vádra |
csak egyhasimmal kelljen állni gátra – |
Ma se kenődjék rám úri piszok. |
|
|
|