Ady és Móricz…
Ady és Móricz, Babits, Kosztolányi |
s ti többiek, ti hamar elindultak, |
jó volna ma is mögöttetek állni, |
beh jó volna megmaradnunk fiúknak. |
|
Próbája nem volt ilyen még e népnek |
s terhe azoknak, kiktől a szót várja – |
Mily gyerek-pokol jutott csak ki néktek |
és milyen nehéz minekünk a várta! |
|
Beh korán vágja itt a sors a sarjat |
s a jó szálfákat le beh korán dönti |
engedve szabad utat a viharnak – |
|
Kegyelem nekik, kik törten elesnek |
s irgalom, akik merészelnek nőni |
a nyomotokban föl a vak egeknek! |
|
|
|