Napló
Én odaállok, látod, hol a harc foly, |
mert nem győzhetem itt belül, magamban |
a harcot, hogy elmaradjak a hadtól, |
melynek zászlaját vittem én is hajdan |
s amely csattog mostan csatazajban. |
Népem kiált. Tán úgy fordul, túlélem |
– kezemet ezért se fürösztve vérben – |
az ütközetet, mely ott kavarog, |
de (tudva itt benn, ki az ellenségem) |
elpusztulok, ha távol maradok. |
|
|
|