Harc-szünet

Mért nem dörög? Ne hallanám szivemnek dobogását! Két dobbanás között a rémület vak csendjét és – szinte csöppre csöpp – a reménység fogyását. Dörögj, dörrenj, te ágyú, töltsd belém bár halállal, reménnyel, míg lehet, töltsd belém, bár halállal, hogy nem vagyok magam, vannak még emberek!