Napló

Döng a fagyott föld, mintha odva volna, mintha csak rejtegetne valamit. Mit rejtsz öreg föld? Csak ami a dolga: fák gyökereit, vetés magvait.   Csak azt, mi az én mélyemben a hit, hogy bátran várjak jövendő napokra. Nem csak a holtak haszontalan gondja, az élet ügye is mélyen lakik! Gondolj, szívem a győztes tavaszokra, még teneked is meghajnalodik!