Nyáj
füstöl a fa, csak úgy lángol |
|
piros levél, piros pörnye |
|
Leég a fa, már csak a váz, |
olyan, mint egy leégett ház, |
mindmegannyi csupasz ága. |
|
Lobog a láng, szalad tovább, |
Üszök minden, rom és korom |
|
olyan most az országútja. |
Illett rá, de rája illett |
mind, akinek futni kellett. |
|
várja szemközt a háborút, |
a nyáj után, mely ellábolt, |
magát a rettentő pásztort. |
|
|
|