Kérdező

„Kié, kié?” – mi csodás madáré e csipogás? Nem ismerem, keresem, nem lelem semerre sem. „Kié, kié?” – még remeg az ághegy, ott ülhetett, porzik a por, odaült? Már onnan is elrepült. „Kié, kié?” – csak fecseg, mint kíváncsi kisgyerek, ide fut és oda fut, mást kérdezni sose tud. Meg-megáll az asztagon, a kepéken, kazlakon, „Kié, kié?” – kérdezi, senki sem felel neki. „Kié, kié, ez kié?” Száll kiáltva fölfelé. Zeng már tőle a határ, Mégsem látom, merre jár. Azt hiszi tán jámboran, olyan madár-esze van, azé a föld, a világ, kit rajta dolgozni lát. Ó te nagy csodálkozó, költőnek példátadó, mutasd magad, szép remény. De csak játszik, mint a fény.