Elérhetetlen

Elértem ezt is. Itt aludt,

karomban boldogan.

A szélviharból lám fészekbe hullt,

fészekbe már – jó dolga van,

mert az lesz már – ezt hitte. Én

tudtam, sose lehet.

Most van a próba elején,

csak szenvedése lesz enyém –

nem ő, ki fejemet

már mint előleget

úgy fogta kebelén –

mint majd ha munkát és virágot s gyermeket! –

Elégedetlenebb

sohasem voltam s ő szegény

elérhetetlenebb.