Két fele ver a szív…

Két fele ver a szív, egy igen és egy nem.   Harc ez is – de kell szebb? Mit tudod te, mért élsz, míg rá a kegyetlen   halál nem felel meg! S a kegyes szerelem – ha egy szabadabban   szaladó ütemre ráfelel egy lágyabb, akár e dalokban,   háláját üzenve. A tenger a földdel, föld faggyal vitázik,   ti nők a halállal. Öletekig csap, de felfutva odáig,   tajtékkal aláhull. Ő dob tefeléd is, igéri, öledben   harcát ha kivívta, tanyát verve benned, üresen hagy engem,   ha egy pillanatra.