Próba

Ki legközelebbről, legkevésbé engem
 
(mint téged is) az lát.
A távolság fed fel, mint az anya-tenger
 
a föld kerek arcát.
Mint multat az emlék, ha durván leverve
 
a házat, a régit,
törmelékeiből – de milyen tervekre? –
 
emberibbet épít.
Küldj el. A láthatár két kivédhetetlen
 
karjával ölellek.
Erre vágyom. Ronts le. S könyörögj, hogy isten
 
súgjon egy új tervet.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]