Próba
Ki legközelebbről, legkevésbé engem
(mint téged is) az lát.
A távolság fed fel, mint az anya-tenger
a föld kerek arcát.
Mint multat az emlék, ha durván leverve
a házat, a régit,
törmelékeiből – de milyen tervekre? –
emberibbet épít.
Küldj el. A láthatár két kivédhetetlen
karjával ölellek.
Erre vágyom. Ronts le. S könyörögj, hogy isten
súgjon egy új tervet.
[
Digitális Irodalmi Akadémia
]