Jó fürdő

Jó fürdő, vetkezőhelyet
keresgéltem a partokon.
Alkonyult. Vörös-feketébe
öltözködött a Balaton.
Mint óriási bársonyszoknya
úgy rezgett, suhogott a víz.
Szélén a fel-felcsillanó hab
a tiszta, gazdag csipkedísz.
Igy rengett, igy járt – járt egy ősi
lassu, de vaskos ütemet.
A szélben érces dalt sziszegtek
a testes, borszagú hegyek.
Simult a tó és fölcsapódott,
villantgatta kacér diszét,
illengett, mint a lány, ha várja
topogva, hogy táncba vigyék.
Kamasz kedvvel, hol legfehérebb
és leggyöngyözőbb volt a hab,
ott ugrottam belé – nevetve
próbáltam ifju izmomat.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]