Tetszik is, fáj is¹

Tetszik is, fáj is: nem köszön előre, nem tudja szolgának magát a nép már errefele… de tekint a földre, vagy nézi hosszan az isten egét, ha jő egy úr, vagy úrforma… Kabátom után engem is annak tartanak, elfordulnak – s én dorgálnám s vidáman biztatnám is e jó magyarokat. Hogy jól van ez! Igy van ez jól! – Keményen nézzétek csak azt a szelid eget, egy pár századon át, egy ezredéven már ép eleget köszöntgettetek. Nézzétek csak a földet, zord szülénket, ki egy babszemért hajolni tanit – míg meg nem hajtja elsőül fejét az, aki tőletek akar valamit.