Este

Ilyen az élet most, a pusztai.
Öcséimnek hiányzik a mozi.
A háztetőre egy kerepelő
gólya zörög le, mint egy repülő.
Egy rádió van, este, hogyha szól
a számadóék ablakaiból,
élvezni a távol szörny-híreit
a fél puszta a küszöbön eszik.
Egy lány új nótát kérdez untalan,
a bognár meg a moszkvai utam.
Betölti lassan a gallyak közét,
teríti hálóját a langy sötét.
Hány földrészről néztem bójáitok –
csak én nem vágyom el már, csillagok.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]