Fa dolgozik

Fa dolgozik – hogy dolgozik a nyárfa! Dohog, mint méhkas, jó villanytelep. Malomként jár: szí, fú a néma nyárba, nem késik el, már büszkén integet. …Nincs erre hal; a folyó csak habot vet a csillogásra szomju nap felé. Erőlködik a szolga táj. A felleg száll könnyedén csak egyre; senkié. Én csüggedek. Amit a fűben hagytam, szinte várom, hogy alakom nyoma fölkél, karonfog és azt mondja halkan, feküdj csak vissza – leld örömöd abban, hogy dolgozik a fű, a víz, a fa, a felleg, s meg nem tébolyul soha.