Novemberi ég alatt

Rémülten egymás Kezét keresve Egymásba bukva Futnak a hajszolt Felhők – –   – nékem Ki mondja mitől Kellene jaj futnom Ha egyedűl is Szálló könnyekkel Sírja színét és Tavaszi kedvét S ég felé ijedten Kapkod a cserfa.