Hűség

A szatmári béke után sok kuruc ment el a törökökhöz. Nem kellett messzire menniök. Magyarországon is volt még akkor török.

Temesvár például török kézen volt.

Nem sokáig, mert 1716-ban kihajtotta őket onnét Gróf Mercy. Szabad elvonulást adott a basának, a katonáinak, a török családoknak.

De mi legyen a várba szorult kurucokkal? Minek tekintse őket? magyar rebellisnek vagy a török szultán katonájának? Megkérdezte Savoyai Jenőt.

Az válaszolt:

– La canaglia può andare dove vuole. (Menjen az a szemét, ahova akar.)

 

*

 

Elképzelem, hogy ezt a mondatot valahol Franciaországban gondosan befújják Rákóczinak. Na, így beszél egykori vitézeiről az a másik herceg… Akivel valamikor Bécsben egy utcában lakott…

Egy ilyen mondat elegendőnek látszik, hogy megmagyarázza a megmagyarázhatatlant. El tudom képzelni Rákóczit, hogy ennek a mondatnak a hallatán felcserélje Franciaországot a Márvány-tenger sivár ázsiai partjával.

Hiszen akik most Temesvár felől szintén odasodródnak, talán valamikor a Beszkidi hágón várták őt. A „canaglia”…