Isteni optimizmus

Mit képzel az Isten, hogy majd megússza azt a bizonyos utolsó ítéletet – büntetés nélkül?

 

*

 

– Te ilyet le mersz írni? – kérdi M. a fenti jegyzetet olvasva.

– Bocsáss meg, de nem tudom, kitől kéne tartanom: a kritikusoktól vagy a Jóistentől?

– Jó, tudjuk, hogy nincs Isten, de tegyük fel, hogy van, s akkor… Nem félsz?

– Ha van, és ilyesmin megsértődik, egy okkal több, hogy sértegessem. Hiszen akkor ő is csakolyan, mint a többi ellenségem, vagy énmagam. Olyan kisszerű, olyan bosszúálló…

Mesélem ezt a vitát V.-nek.

– Persze – mondja –, neked van igazad, ha Isten van, akkor csakis a rossz fiait szeretheti. Ez világos. Engem például.

Lám, ilyen ellentétes véleménye lehet az Istenről két egykori teológushallgató barátomnak.