ÜzenetközvetítésPárizs, 1968 A Gare de Lyonra érkeztek. Már a pályaudvarról telefonáltak neki. Remélték, Párizsban találják. A telefonban egy személytelen jellegű hang jelentkezett. Persze, az automata válaszoló. – „X. Y. úr a pokolban van.” – Hogy mondta? A pokolban? Rosszul értetted. És megint tárcsáztak. Megint ugyanaz a hang. És ugyanaz a szöveg. Nyilván egy végtelen magnószalagról. – Mindig kitalál valamit… Többet nem is kísérleteztek. Sejtették, hogy most nemigen fognak találkozni vele. Pár nap múlva kiderült, hogy barátjuk otthon feküdt a lakásán, holtan. Öngyilkos lett. |