Két jelentés egy üzemzavarról

Most kaptam Umberto Campagnolo levelét; április 30-i dátummal írta. Ebben egy gondolatot fűz hozzá a húsvét előtti velencei vitánkhoz. (A Société Européenne de Culture tanácsülésén zajlott le az a vita.) Egy paradoxonra hívja fel most a figyelmet, arra, hogy a világ jelenlegi krízisének semmi köze sincs az adott világproblémákhoz – csakis ahhoz a rossz morális közérzethez, amely kérdésessé teszi a világ jelenlegi rendjét. S ebből azt a logikus következtetést vonja le, hogy „a krízis gyökeres gyógyításának eszköze nem a mai társadalmi szervezetek reformja vagy tökéletesítése, ez ugyanis nem változtat a morális magatartáson, nem is a tudomány és a technika fejlődése – hanem az az akcióra kész öntudat, amely tükrözni tudja a tényt, hogy az emberek felelősek azokért az ellentétekért, amelyek megosztják őket, s megakadályozzák őket abban, hogy felfedezzék ama szolidaritást, amely megfelel az emberiség objektív egységének, s ami az egyetemes emberinek a lényege”.

A filozófus fegyelmű, körültekintő fogalmazás mögül megcsap írójának szenvedélye. Ismerem ezt a szenvedélyt. Lobogása – már a látványa is egyik elégtétel azért, hogy ebben a korban kell élnem. Érzem, hogy milyen sürgetőnek és fontosnak tartja Campagnolo, hogy alig egy hónappal a vita után utánunk menessze ezt a gondolatot, amit ott még nem fogalmazott meg ilyen világosan…

– Magatokban keressétek a válság okát és megoldását! Abban, hogy hányadán is álltok ezzel a szolidaritás hiányába bután belenyugvó egyetlen emberiséggel!

 

*

 

A Kortárs májusi száma új fiatal írót mutat be, Bakos Pétert.

Album címen egy sorozat miniatűrt közölnek tőle. Lohadó kedvvel olvasom a sorozatot – a forma is, az ötletesség is kölcsönvettnek látszik. De a sorozat utolsó darabjánál megdörzsölöm a szemem, újra meg újra elolvasom, nem győzök betelni vele – a szűkszavú forma itt egy eredeti gondolatot szöktet, s rakétamagasba.

Tizenhárom sor az egész. Egy gazdasági problémára választ kérnek az elektronikus számítógéptől. A gép megőrül. Válaszában egy szót sem szól a feladott gazdasági kérdésről, hanem az egykori hitéről beszél, s azokat emlegeti, akik pocakot eresztettek, s egyre csak azt ismétli, hogy nem találja az elvesztett hitét…

A gép mondja ki, amit a tudatunk nem mer bevallani. S ha mellékérdezünk is: a lényeget mondja.

Ilyenfajta üzenetek kódját fejtette meg egykor Dániel is a babiloni falakon. Bakos Péter története korunk egyik telibetaláló mítosza.

Ha nem tévedek, ugyanazt mondja, mint Campagnolo üzenete: a diagnózis el van hibázva, ne elégedjetek meg a tüneti kezeléssel.